"Aranyhaj, engedd le a hajadat....."

Ugyan azon a napon, amikor a horgásztavat elvitték fogtam hozzá a következő tortához, amit a keresztlányom, és a testvére kértek a közös születésnapi bulijukra. Ők ugyanis egy hónapban születtek 3 év különbséggel, így a család egyszer tart egy nagyobb bulit. Nyilván a kisebbnek, aki most volt 3 éves elég konkrét elképzelése volt a tortáját illetően. Ő ugyanis Aranyhajat szerette volna viszont látni, természetesen földig érő hajjal, lila ruhában, ahogy a kedvenc meséjében van. Ha mindez nem lenne elég, akkor az ízre is voltak elképzelései, mert vaníliás-epres tortát kért.

Ami a helyzetemet bonyolította, hogy több cukorbetegséggel küzdő személy is volt a meghívottak között, így annak a feltételnek is meg kellett felelni, hogy ők is fogyaszthassanak belőle.

Így a piskóta, és a krém eritritollal, és tk liszttel készült. A torta külsejére tejszínhab került, amit egy kis habfixálóval vertem fel, semmi cukor vagy édesítő használatával.

És akkor jöjjenek a képek:

Horgászat

Tartozásaim vannak. Már elég régen jártam erre, aminek több oka is van. Nem fogok magyarázkodni, de annyit elárulok, hogy sokminden változott az elmúlt időszakban az életemben, így a sütéssel is kevesebb időm volt foglalkozni. Viszont mostanában volt/van lehetőségem picit talán visszacsalogatni az olvasókat.

Egy igazi horgásznak kértek tőlem horgász témájú, egészen kicsi, csokis tortát. Ennél a tortánál is figyelembe kellett venni, hogy diétás legyen. A torta a dobostorta recept alapján készült annyi változtatással, hogy cukor helyett eritritol került bele, fehér liszt helyett pedig tk liszt. A külső bevonaton először gondolkodtam, végül a tejszínhab mellett döntöttem, hiszen ezt meg tudom oldani cukor nélkül.

A díszítést így kék, és zöld tejszínhabbal oldottam meg, majd némi fondant került elő, amiből virágok készültek a fűbe, és egy móló a vízpartra.A pecabot volt az egyetlen nem ehető a tortán, az ugyanis saslikpálcából és cérnából készült. Természetesen a "damil" végén ott volt az aranyhal.

És mivel hosszabb kihagyás után ez volt az első olyan süti, amit ide is fel akartam tölteni, történt meg az, hogy saját kép nem készült a tortáról. Így csak egy kért képpel tudok nektek sejtést adni a tortám külsejéről.

Blogkóstoló 13, gesztenyés torta

Már sokszor játszottam a gondolattal, hogy egy ilyenbe is bekapcsolódjak, de eddig nem mertem, vagy nem éreztem magam elég motiváltnak. Most azonban a Csak, mert szeretem... blogon olyan kiírással találkoztam, ami nagyon megtetszett, és úgy gondoltam, hogy csatlakozom.

A nekem sorsolt blog a Rizsázzunk! lett. Sok-sok receptet olvastam végig nála, és több is megmozgatott. Az első, ami kihagyhatatlan, egy gesztenyés süti volt. Mivel nővérem gluténérzékeny, ez nálunk tényleg bekerülhet a karácsonyi menübe, és végre le lehet cserélni a dobostortát erre.

Elkészítéskor én most csak 1/3 mennyiséggel, és egy 9 cm-es tortaformával számoltam.

Szóval, akkor a részletek:

A tésztához:

- 1 egész tojás

- 8 dkg natúr gesztenyemassza (nálam maroni fehérarany)

- 1 ek. porcukor

- csipet só

A krémhez:

- 8 dkg natúr gesztenyemassza

- 1,5 dl tejszín

- 1-2 ek. porcukor 

Díszítéshez:

- reszelt étcsoki 

- 0,5 dl tejszínhab

A gesztenyemasszát szobahőmérsékleten hagytam kiolvadni. Majd 8 dkg-ot villával áttörtem. Hozzáadtam a tojás sárgáját, és a  cukrot, és simára kevertem. Közben a tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá vertem. A hab 1/3-át a gesztenyemasszás keverékhez adtam, és itt még bátran összekevertem. Majd a maradék habot is hozzákeverem, de ezt már óvatosan, minél kevésbé törjön össze. Sütőpapírral bélelt formába egyenletesen elsimítottam a tésztát.

180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. Majd hagytam a formában kihűlni.

Amikor kihűlt a tésztám, akkor kezdtem hozzá a krémhez. 2dl hideg tejszínt 2 ek porcukorral kemény habbá vertem. Miközben a gép dolgozott, a gesztenyemasszát villával áttörtem. Majd a habot megosztottam, egy részét félretettem a díszítéshez, a másik nagyobb hányadát (kb 3/4 részét) a gesztenyéhez kevertem óvatosan.

A krémet egyenletesen elosztottam a tésztán. A tetejére csokoládét reszeltem egy csillag díszítő segítségével. Majd a félretett tejszínhabból, habzsák segítségével díszítettem még.

Megjegyzem, nagyobbik gyermekem ennek a tortácskának a felét együltő helyében elfogyasztotta. Majd egy sajnálatos baleset miatt 3 napra kórházba került, és mikor hazajött ezzel a sütivel vártam, ekkor már nem tortaként készült, de kétszeres mennyiségben. Mondanom sem kell, hogy fél nap alatt elfogyott a süti. :)