A kisebbik fiam választotta

Február nálunk a névnapokról szól, hiszen mindkét fiam ebben a hónapban ünnepli névnapját. Mind a kettő konkrét elképzelésekkel áll elő, hogy milyen sütit szeretne vinni magával az oviba/iskolába. Elsőként a kicsi ünnepli, így most az ő választottjával jövök.

Kókusz minden mennyiségben, pepecselés jellemzi ezt a sütit, de megéri. Itthon is aratott, és az oviból is pozitív visszajelzéseket kaptunk. Egyébként az eredeti receptet itt olvashatjátok.

Az én verziómban így készült a kókuszos linzer tésztája:

• 25 dkg margarin
• 25 dkg liszt
• 1 tojás sárgája
• 12,5 dkg cukor
• 12,5 dkg kókuszreszelék
• 1/2 vaníliarúd kikapargatott magjai

Amikor megvagyunk a tészta összegyúrásával, hideg helyre tesszük a tésztát legalább egy órára. Ha letelt a pihenőidő, akkor kb 0,5cm vastagra nyújtjuk a tésztát, és karikákat szaggatunk belőle. Kb 180 fokos sütőben 5-7 perc alatt készre sütjük a karikákat. Vigyázzunk, csak addig süssük, amíg az aljának kezd színe lenni.

Hagyjuk kihűlni a karikákat, majd tetszőlegesen lekvárral ragasszunk össze két karikát. Ekkor tegyük félre megint pihenni kicsit, hogy a ragasztóként használt lekvár megtehesse a dolgát.

A tetejére vanília krémet főztem. Kb 1,5 dl tejet, és 2 csapott ek liszttel, és 1/2 vaníliarúd kikapargatott magjaival csomómentesre keverünk, majd sűrű krémmé főzzük. Közben 8 dkg vajat 5 dkg porcukorral habosra keverünk. Ehhez a vajas cukros krémhez adjuk a főzött krémet, ha az kihűlt, és együtt újra habosra keverjük. Ne sajnáljuk rá az időt, legyen tényleg habos, könnyű az a krém.

Majd ebben a krémbe én belenyomtam a sütiket, hogy jó krémes legyen a teteje, majd kókuszreszelékbe nyomtam őket. A legvégén 5 dkg 70%-os étcsokit olvasztottam, és vékonyan megcsurgattam a csokival a sütiket.

Először készült a konyhámban ez, de minden pepecselés ellenére biztosan fog még ilyen süti készülni nálam.

Diós-omlós

Tagadhatatlanul dió mániás vagyok. Nagyon szeretem, és nagyon sokat is fogyasztok belőle akár süteményben, akár csak magában.

Szóval előkerült a fagyasztóból helyhiány miatt egy kis adag dió megint, így valami olyan sütit akartam a hétvégén sütni, ami gyorsan készen van, és dió is kell hozzá. Végül erre esett a választásom.

Hozzávalók:
34 dkg liszt
14 dkg darált dió
7 dkg porcukor
24 dkg vaj
1 citrom reszelt héja

A vajat a porcukorral habosra keverjük, majd jöhet hozzá a citromhéj, a liszt, és a dió. Nem kell megijedni, viszonylag lágy, ragadós tésztát kapunk, de hűtőbe kell rakni minimum 2 órára, és utána dolgozhatunk vele tovább.

Pihentetés után bekapcsoljuk a sütőnket 175 fokra, majd hozzálátunk gombócokat formálni a tésztánkból. Kb diónyi méretű gombócokat egymáshoz nem túl közel sütőpapíros tepsire tesszük. Ha lekvárt is akarunk rá tenni, akkor kissé ellapítjuk, és a közepébe nyomjuk az ujjunkat. Nem fog tökéletesen megmaradni sütés közben ez a mélyedés, de azért segíteni fog  lekvár elhelyezésében. Ha nem akarjuk lekvárral fokozni az ízeket, akkor elég csak gombócokat formálni.

Előmelegített sütőben épp csak addig sütjük, amíg az aljának lesz egy pici színe. A sütőből kivéve hagyjuk a tepsin kihűlni. Vigyázzunk, mert hűlés közben még tovább fog sülni, és keményedni a tésztánk!!!

Ha kihűltek a sütik, és lekvárosnak akarjuk, akkor jöhet a baracklekvár, amit egy kiskanál segítségével a kekszek közepébe adagolunk.

Esetleg egy kis olvasztott csokival meg lehet díszíteni a lekvár nélkül készült kekszeket.

Pierette

Tudom, tudom, régen írtam, pedig készültek sütik. Többek között két dobos torta, és habroló is, csak sajnos kép nem készült egyikről sem. Most ez az aprósütemény készült, és mivel a család férfi tagjai épp nem voltak otthon, amikor elkészült, sikerült fényképet is készítenem róla.

Hozzávalók:
30 dkg liszt
1 cs sütőpor
18 dkg vaj
15 dkg cukor
2 tojás
1/2 vaníliarúd kikapargatott magjai

csokoládé a díszítéshez

A lisztet a sütőporral elkeverjük, majd a vajjal elmorzsoljuk. Ezután jöhet a cukor, a vanília, és a tojás. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztánkat. Majd golyókat formálunk és nagyobb távolságban rakjuk egymástól a tepsinken, mert jelentősen meg fognak nőni. Közben előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Amikor megtelt egy tepsi a golyókkal, akkor mindegyiknek a közepébe mélyedést készítünk, ebbe jön majd a csokoládé. Majd mehet a tepsink a sütőbe, de csak annyi időre, hogy épp színe legyen az aljának. Nem kell megijedni, sütés közben ez nagy valószínűséggel el fog tűnni, de még melegen újra bele tudjuk nyomni a kekszekbe ezt a mélyedést.

Amikor megsült az összes keksz, és már ki is hűltek, akkor gőz fölött csokoládét melegítünk, majd egy kiskanál segítségével minden mélyedésbe teszünk egy keveset. A maradék csokinkat egy papírból formált tölcsérbe tesszük, és vékony csíkokat írunk a sütikre vele.

Blogkóstoló 15. - harmadszor

Még mindig a blogkóstoló nevében garázdálkodtam Konyhavirtuóz blogján. Nem bírtam magammal, és a dióimádatommal, ezért felkerült az elkészítendő sütik listájára az elején ez a diós süti. Nagyon tetszett, hogy gyorsan elkészíthető, és intenzíven diós. A receptet egy az egyben követtem egészen addig, amíg a csokiba mártás nem jött el. Mártogatás helyett én a csokit rácsurgattam a rudacskákra, amiket előzőleg egy tepsire raktam sorban, nem túl szorosra.

Diós linzer vanília krémmel

Valami gyorsan készíthető sütit akartam a másnapi disznóvágásra, mert már előre kérdezik, hogy milyen süti lesz. Ekkor olvastam Zsuzsánál a Tácsika receptet, de tudván, hogy nekem nincs kosárka formám, kicsit tovább gondoltam a receptet.

Az alap tészta maradt az, ami Zsuzsánál volt, ami így hangzik:

15 dkg darált dió

7 dkg porcukor

3 dkg kakaó

1 evőkanál tejföl

25 dkg liszt

1 tojás

15 dkg margarin

Ezekből gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk, majd nyújtjuk kb 3-4 mm vastagra, szaggatjuk, és mehetnek is az előmelegített sütőbe. Kb 180 fokon 8-10 perc alatt megsülnek. Figyeljünk rá, mert ha túlsütjük, akkor kemény, és könnyen törős lesz a sütink omlós helyett.

Krémnek én a kozáksapkás krémhez hasonlót készítettem, csak kicsit sűrűbbre.

1 dl tej
1 púpos ek liszt
10 dkg vaj
8 dkg porcukor
1/2 rúd vanília kikapargatott magjai

A tejet a liszttel és a vanília magjaival sűrű krémmé főztem, majd hagytam teljesen kihűlni. Közben a vajat és a porcukrot kihabosítottam. Amikor a főzött krém kihűlt, akkor hozzáadtam a vajas porcukrot, és újra habosítottam az egészet.

Ezzel a krémmel ragasztottam össze két sütit. Majd szorosan egymás mellé tettem őket egy tálcán, és gőz fölött olvasztott csokoládéval vékony csíkokat rajzoltam a sütik tetejére.

Egy éjszakát azért érdemes hagyni pihenni.

Rácsos diós 2.

Már van egy verzió, amit ebből szoktam készíteni, de most egy másikat akartam kipróbálni. Ennek inkább omlósabb a tésztája.

Tésztához:
30 dkg liszt
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 tojás
1/2 citrom reszelt héja

A hozzávalókból gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk, majd legalább 1 órára a hűtőbe tesszük pihenni.

Míg a tésztánk pihen, elkészítjük a diós réteget.

Töltelékhez:
15 dkg darált dió
15 dkg porcukor
3 tojás

A tojásokat ketté választjuk, majd a sárgáját a dióval elkeverjük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, majd hozzáadjuk a porcukrot, és fényesedésig tovább verjük. Majd a habot és a diós masszát óvatosan összekeverjük.

A tésztánkat 3-1 arányban megosztjuk. A nagyobb részt kinyújtjuk és egy 25x35 cm-es tepsit kibélelünk vele. A tésztát megkenjük pár kanál baracklekvárral, majd jöhet a habos-diós keverék. A kisebb adag tésztából ujjnyi vastag rudakat sodrunk, és a diós hab tetejére rakjuk rácsot formázva.

Előmelegített sütőben, kb 175 fokon sütjük.

Nem, nem hagytam abba

Félreértés ne essék, nem hagytam abba a sütést, csak kicsit zsúfoltak a napjaim, és mostanában csupa olyan készült, ami már fenn van itt. Bölcsibe névnapra hókifli és linzer készült. A linzer maradék tojásfehérjéjéből habroló.

Azért hoztam egy régebbi sütit. Ez pedig nem más, mint a rácsos linzer.

És akkor a  recept:

50 dkg liszt
1 cs sütőpor
25 dkg margarin
12 dkg porcukor
3 db tojás sárgája
1 db citrom leve és reszelt héja
1-2 dl tejföl

A lisztet a sütőporral összekeverjük, majd a margarinnal elmorzsoljuk. Ezután jöhet a többi hozzávaló, és homogén  tésztát gyúrunk. Majd fél órát pihentetjük a tésztánkat.

Pihentetés után 2:1 arányban megosztjuk, és a nagyobbat nyújtjuk a tepsink méretére. A tepsi esetünkben csak kisebb méretet jelent, olyan 18x34cm-t. A tepsi aljára tesszük a tésztánkat, erre fogjuk a tölteléket tenni majd.

Töltelék:
3 tojás fehérje
15-20 dkg darált dió
10 dkg cukor
3-4 ek baracklekvár

A tojás fehérjét kemény habbá verjük, és belekeverjük a diót,cukrot és a lekvárt. Az így kapott masszát a tepsiben egyenletesen elosztjuk.

A maradék tésztánkat ekkor elővesszük. Ki-ki kedve szerint dolgozhat vele tovább. Én utálom sodorni, ezért inkább ki szoktam nyújtani, és felvágom csíkokra, majd kosárfonással befedem a tepsi tetejét.
Ha nektek a sodrás egyszerűbb, akkor tegyetek úgy. :)

Előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Kihűlve porcukrozzuk, szeleteljük, és fogyasszuk!

Linzer, avagy a kisvirág

A nagyobbik fiam kedvence, ha oviba sütit kell vinni, akkor ezt választja. :)

Igen a linzer, házi baracklekvárral töltve, apró, falatnyinak megcsinálva.

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt, 
• 40 dkg margarin, 
• 20 dkg porcukor, 
• 1,5 zacskó sütőpor, 
• 1/2 rúd vanília kikapargatott magjai, (ehelyett lehet 2 cs vanilin cukor, vagy pár csepp vanília aroma )
• 2 db tojássárgája,
• 1 citrom reszelt héja 

A hozzávalókból gyorsan tésztát gyúrunk. Ha lágynak érezzük a tésztát, akkor 1-2 órára hűtőbe is rakhatjuk. Majd lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtjuk. Szaggatót választunk, én virágosat szoktam választani, kb 4-5 cm az átmérője. A közepét a habroló hengerének a  kisebb végével szoktam kiszaggatni.
ahogy szaggatjuk, rögtön tehetjük a 175 fokra előmelegített sütőbe. Pár perc elég neki a sütőben, mert még a kivétel után is tovább sül. Picit hagyjuk a tepsin hűlni, és csak azután tegyük át egy tálcára.

A szaggatáskor én arra szoktam figyelni, hogy egy tepsi alja után, egy tepsi teteje készüljön.

Ha mindet kisütöttük, és kihűltek a tészták, akkor jöhet a lekvár. Teáskanál segítségével lekvárt halmozok a teli virág közepére, és egy lyukasat teszek rá úgy, hogy kicsit elforgatom a tetejét, hogy mindenhova jusson a lekvárból. Amikor mind be van töltve, akkor fogok pár kanál porcukrot, és egy szűrőt és megszórom cukorral. 

Legalább egy éjszakát hagyjuk állni, hogy meg tudjon puhulni egy kicsit a tészta.